Baja

Baja, a mediterrán város    www.baja.hu
A városnéző kisvonat minden nap 10 és 18 óra között, minden egész órában indul a Szentháromság oszloptól. (A Szentháromság tér közepe).
A jegy ára egységesen: 600 Ft/fő.
Jegyet indulás előtt a helyszínen lehet váltani.
A vonat menetideje kb. 35 perc.

Szentháromság tér
A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja egyedülálló főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe ez a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovica folyóra és a szemközti szigetre. A tér városképi jelentőségű műemlék épületeiben szálloda, üzletek és a turisták információs irodája működik.

Szentháromság-szobor
A szobor a Szentháromság tér közepén áll Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke. A négy evangélista szépen faragott szobra felett Mária szobra áll, az oszloppillér tetején, pedig a Szentháromságot megjelenítő alkotás található.

Városháza
A Sugovicára néző reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A múlt század végén, 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla.

Sétáló utca
Ami Budapestnek a Váci utca, az Baja számára a Szentháromság térről nyíló Sétáló utca, hivatalos nevén Eötvös utca. Kávéházak, fagylaltozók kerthelyiségei várják a macskaköves korzón sétálgatókat. A bajai belváros képéhez tartozó galambokat a déli órákban szertartásszerűen etetik az állatbarátok.

Tóth Kálmán tér
A Belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) Bezerédy Gyula által 1894-ben alkotott egészalakos bronz szobra. A múlt század végének népszerű költője több verséből lett „népdal”. Szerkesztette a Hölgyfutárt, írt színdarabokat, s városa országgyűlési képviselője is volt. A tér kedves színfoltja a minden évszakban itt lévő virágóra.

Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban. A templom mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években. A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
 
Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta. A templom számos értékes berendezése és felszerelése közül kiemelkedő jelentőségű a barokk kori szószék, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.


Déri-kert
A bajai származású, szülővárosába dúsgazdagon hazatérő selyemgyáros, műgyűjtő nevét viseli ez a szép sétakert. A Déri Frigyes által megálmodott, és adakozásából 1914-ben létrehozott kertben áll az I. világháború hőseinek 23 méter magas emlékműve. Ugyancsak itt állították fel 1956-ban az első magyarországi, forradalmi emlékművet.

Rókus utca
Hatalmas gesztenyefák díszítik a Déri-kert melletti Rókus utcát, melynek elején a temetőt és annak kápolnáját érdemes megtekinteni. E kápolnánál találjuk a neves, bajai születésű hadvezér, az első magyar hadügyminiszter, Mészáros Lázár sírját valamint az 1840-es tűzvész áldozatainak emlékművét. Az utca végén, egy domb tetején található a Kálvária temető és kápolna. Az itt nyugvó festőművész, Nagy István szülőháza a temetővel szemközt áll.

 
 
 

2017 | MEDIAPORTAL Kft. © Minden jog fenntartva